Vieselkedés, érzékszervek, képességek

A kutya a gerincesek törzsébe, az emlősök osztályába, a ragadozók rendjébe, a kutyafélék családjába tartozó állat. Tudományos elnevezése: Canis lupus familiaris. A hímivarú kutyát kannak, a nőstényt szukának hívják. A kan kétéves korában, a szuka a harmadik ivarzás idején válik tenyészéretté. A szuka évente kétszer tüzel, vemhességének 58-65 nap. Általában egyszerre 5-8 kölyköt fial. A kiskutyák születési súlya - a különböző fajtáktól függően - meglehetősen eltérő, de ennek megduplázásához például mindössze 8 napra van szükség. (Összehasonlításul: egy csecsemőnek ugyanehhez 125, egy kisborjúnak 50 napra van szüksége.) A kutya tehát meglehetősen gyors ütemben fejlődik, növekedik.

Értelmes, tanulékony, rendkívül mozgékony élőlény.

Percenkénti szívverésének (pulzus) száma áltagosan - és természetesen nagyságától függően - 70-125, légzésszáma 10-30, átlagos normális testhőmérséklete 38,5 °C. Vérének körforgási ideje, vagyis az az idő, amely alatt egy vörösvérsejt végigjárja a vérkeringés útját: 16,7 mp. Ami izmainak összehúzódási sebességét illeti: percenként 300-as farkcsóválása komoly teljesítmény az állatvilágban.

Agyának súlya - nagyságától függően - 28 és 141 gramm között van, ami nem különösen sok, főként ha arra gondolunk, hogy például az elefánté 4500 gramm, a lóé pedig 375-570 gramm. Ha viszont az agy súlyát a testsúlyhoz viszonyítjuk, akkor a kutya agya - viszonylag - sokkal nagyobb, mint a lóé.

A kiskutyák csukott szemmel és zárt hallójárattal jönnek a világra; 12-15 napos korukban kezdenek látni és hallani. A kölykök 6-7 hetes korukig szopnak, s ekkortájt választják el őket anyjuktól. három-négy hettes korukban kibújnak a tejfogaik, amelyeket 4-7 hónapos korukban a végleges - maradó - fogak váltanak fel. A tejfogak száma 28-30, a maradó fogaké 42.

Húsevő, ujjonjáró ragadozó. Mellső végtagjain 5-5, a hátulsókon 4-4 ujj található. Karmát nem képes visszahúzni. Fejformája megnyúlt, gömbölyű vagy hegyesedő. Orrtükre szőrtelen, füle felálló vagy lecsüngő. Testnagysága, színe rendkívül változatos. Szőrzete rövid, hosszú, illetve drótszerű. Gyomra együregű, bélcsatornája rövid. Végbélmirigyei vannak. Érzékszervei kiválóak, különösen fejlett a szaglása és a hallása, de a látása is elég jó. Magzatai méhlepénnyel fejlődnek, a szuka emlői (5 pár) a hasán, két sorban találhatók. Farka lelóg vagy a hátára kunkorodik.

Tanulékony, értelmes, mozgékony állat. Távolugrásban 4,5 méteres eredménnyel a 7-8. helyezett a jól ugró állatok ranglistáján. (A rekordot a fehérfarkú szarvas tartja 12 méterrel.) A versenyagarak 60-70 kilométere óránkénti sebessége pedig a dobogó második fokát jelenti a "vágtázók" versenyében a gepárdok mögött

FEJLŐDÉS - ÉLETSZAKASZOK

A kutya fejlődése során öt alapvető szakaszt különböztethetünk meg.

1. Az újszülött időszak (1-20. napig)

2. A szopós időszak (20-60. napig)

3. Serdülőkor (2-6 hónap)

4. A nemi érés (6-12 hónap)

5. A kifejlett kor (12 hónapos kortól)

Az újszülött és szopós időszak

Ebben a periódusban kezd a kölyök alkalmazkodni az élet alapvető feltételeihez: kialakul benne a táplálkozási reakció, a szopási reflex, majd a hőszabályozás, a látás és a hallás. Megjelennek a mozgás első elemei. Mindenekelőtt a mászás, amelynek során ekkor még a kölyökkutya nemcsak a végtagjaira, hanem a földre nehezedő fejére is támaszkodik.

Ennek a fejlődési szakasznak az első felében az alapvető táplálék az anyatej. Később a kölyökkutya már más élelmet is kap. Ez idő tájt kezd alkalmazkodni az állat a masszívabb és a legkülönbözőbb ételekhez, amelyeknek anyagai növekedéséhez és fejlődéséhez szükségesek. Kialakul a kiskutyában a tájékozódási reflex is, amely a környezetben való alkalmazkodást teszi lehetővé. A kiskutya sajátos kíváncsiságot és tudásvágyat tanúsítva, minden ismeretlen tárgyat megszimatol, minden hangra figyel.

Kezdetben a kölyök szőrtakarója sűrű, lágy, pehelyszerű szőrzetből áll, de még ennek az időszaknak a vége előtt megjelenik a hátán és az oldalán észrevehetően kiütköző fedőszőr. A keményebb szőrű fajtákon láthatóvá válik a bajusz és a szakáll, a faroktőnél keményebb szőrnyaláb képződik, amelynek alapján rendszerint megállapítható a leendő szőrzet keménysége.

Körülbelül háromhetes kortól a kölykök már ülnek, állnak, szaladgálnak, és különböző helyzetekben fekszenek. Nem sokkal később megkezdődnek az egymás közötti játszások, birkózások. Ilyenkor már különféle tónusú hangokat is adnak; a kiskutyák szűkölnek, játékos vagy mérges hangnemben ugatnak és morognak. Ezzel egy időben kialakulnak a védekezőreflexek is. Birkózás, játszás - olykor pedig táplálkozás - közben a kölykök mérgesen morognak, védekező pózt vesznek fel, és egymásra támadnak. A kiskutyák közül egyesek csupán passzív formában árulnak el védekezési reakciót. Ha idegen embereket, ismeretlen tárgyakat vagy állatokat pillantanak meg, elbújnak. Ha jobban megközelítik vagy kézbe veszik őket, vonítanak, vizelnek, ugatnak. Más kölykök támadása vagy felnőtt kutyával való találkozás esetén passzívan a hátukra fekszenek. A félénkség első ismérveit a szopós időszakban még elég könnyű kiküszöbölni, később azonban már nehezen nevelhető ki a kutyából.

Körülbelül húsz-huszonnégy napos koruktól a kölykök felismerik gazdájukat, s ha megjelenik körükben, farkuk csóválásával, szemmel láthatóan örömmel fogadják, sőt ha a tulajdonos lehajol a kiskutyákhoz vagy felemeli őket, megpróbálják megnyalni őt. Ezt a jelenséget egyébként nem úgy kell tekinteni, mint egyfajta szopási aktust, amely jellemző az előző időszakra, hanem mint "enyelgést", közeledést, az emberhez való ragaszkodás első jeleit.

Ebben az időszakban a kölykök már jó kondícióban vannak, erős csontozatúak, röviden: jó rájuk nézni, ha egészségesen és jól fejlődtek, gyarapodtak.

Serdülőkor és nemi érés

Ez az időszak a kiskutya életében már jóval tovább tart, mint az előző kettő. A kölyök ilyenkor intenzívebben növekszik, fejlődik, és a belső elválasztású mirigyek hatására szervezete jelentősen átalakul.

A bőséges fehérjedús táplálékra való étérés következményeképpen az emésztő szervek fokozatosan fejlődnek. A tejfogakat felváltják a valódi fogak, s az állat testén teljesen kialakul a fedőszőr.

A második hónap végéig az orrtükör megsötétedik (pigmentálódik), a harmadik hónapig a szem szivárványhártyája felveszi végleges színét. Fokozatosan kialakul a kutya viselkedése és felépítése, valamint külleme. Erősödik a tájékozódási reflex: a fiatal kutya kíváncsivá válik. Minden érdekli, ami a környezetében történik. Különösen hangsúlyt kap a természetes óvatossági reflex, kezdetben főleg félénkség formájában az ismeretlen környezetben, az új jelenségekkel és tárgyakkal való találkozásnál. Kellő nevelés hiányában ez az óvatossági reflex gyávaságba is átmehet!

Kezd alkalmazkodni az élet alapvető feltételeihez, megjelennek a mozgás első elemei

Egyre többet játszik alomtestvéreivel, megkezdődnek az egymás közötti birkózások, játékos verekedések, futkározások

Az időszak kezdetén a kölykök már futkároznak, verekszenek, játszanak alomtársaikkal. A hét-nyolc hetes kölykök átmásznak kisebb akadályokon, és alacsonyabb lépcsőkön is sikerrel közlekednek. Három-négy hónapos kortól megerősödik bennük az aktív védekező reakció, kialakul a ragadozó ösztön, üldözik a futó állatokat, sőt a gépjárműveket is. Jellemző, hogy szívesen és lelkesen szaladnak az eldobott tárgyak után, esetleg vissza is hozzák azokat. Ebben az időszakban tehát rendkívül fontos a kitartó, rendszeres, hozzáértő nevelés.

Négy hónapostól hat hónapos korig a kölykök növekedése nem olyan erőteljes, mint az előző időszakokban. Az előző szakaszokban elért testarányok nagyjából megmaradnak.

A nemi érés periódusában a kutya szervezete igen bonyolult élettani változásokon megy át. Ekkor alakulnak ki az állat alapvető vonásai, jelleme, tenyésztési értéke.

A növekedés tulajdonképpen kevésbé intenzív. A fejlődés folyamata viszont jelentősen fokozódik. A tejfogak kicserélődése befejeződik, a porcok és az izmok megerősödnek, ezért nyolc-tíz hónapos korban a mozgások kiegyensúlyozottabbá válnak. A kölyök most már nem olyan esetlen, mint addig volt, hanem mozgékony, ügyes, energikus, fáradhatatlan, játékos, sőt az aktív védekező és szexuális reakció megjelenése miatt kifejezetten magabiztossá, kötekedővé és barátságtalanná válik.

Körülbelül hét-kilenc hónapos korra tehető a szukák nemi érettségének a kifejlődése, azaz az első tüzelés megjelenésére. A kanok nemi érettsége a tíz-tizenkettő hónapos korra alakul ki.

A kifejlett kor

Ebben az időszakban az állat fejlődése végképp befejeződik. Ettől a kortól kezdve a kutyák komolyabbakká válnak, s ha megfelelően nevelték őket, akkor további kiképzésük szinte gyerekjáték.

A teljes érettség elérésének ideje és tartama a különböző fajtáknál változó. A kis növésű és korán érő kutyák hamarabb, a nagy termetű fajták egyedei későbben érnek.

A jó tartási és táplálási körülmények között élő, kellően megjáratott kutyák sokáig megőrzik alakjukat, a munka és a tenyésztésre való alkalmasságukat. Ugyanakkor a laza és puha típusú egyedek, valamint azok a kutyák, amelyeket elkényeztetve tartanak, helytelenül táplálnak, keveset sétáltatnak, sokkal korábban elvesztik nemzőképességüket. Az ilyen szerencsétlen állatok a 8-9. évben már megöregednek, szinte roskataggá válnak.